Kirándulás a múltba. Vagy mégsem? / Ausflüge in die Vergangenheit? Oder doch nicht?
Első pillanatra úgy tűnhet, német nemzetiségi kirándulásaink csupán a múltba vezetnek.
Látogatásaink az egykor németek lakta településeken, Tatán, Solymáron, Budakeszin és Etyeken ennél azonban sokkal többről szólnak!
Megismerni a múltat, elengedhetetlen része a jelenünknek és a jövőnknek! Érteni például azt, hogy miért voltak ezek a települések, mint Budaörs is, sváb falvak, nem magától érthetődő sokak számára. Sok felnőtt számára sem!
A több, mint 300 évvel ezelőtti betelepülés német területekről, magyar történelmünk fontos és szerves része a 150 éves török uralom után. Akárcsak a Habsburgokkal egybeforrt történelmünk.
Tatán 300 évet “utazhattak” vissza a gyerekek az időben…
Etyeken, Budakeszin és Solymáron megismerni, látni azt, hogyan éltek az emberek régen, a család, a munka és a körülöttünk lévő világ (állatok, természet) tiszteletének példáját mutatja meg gyermekeinknek. Szembesülni azzal, hogy sokkal nehezebb és olykor mostohább körülmények között is boldogultak, összefogtak, segítették egymást az emberek, fontos tapasztalat a mai generációknak.
Fontos, hogy lássák a gyerekek, a hit – az önmagunkba vetett hit is(!) – a szorgalom, a kitartó munka és a felelősség vállalása, igenis olyan alapvető emberi értékek, amelyek példaértékűek a számunkra.
Solymáron vezetőnk Hilda búcsúzóul külön felhívta a nyolcadikosok figyelmét arra, soha ne engedjék, hogy bármely népcsoport, nemzetiség ellen a szívükbe férkőzhessen a gyűlölet. Körbenézve a világban, azt gondolom ez az egyik legfontosabb útravaló! Bárcsak mindenki megértené!
Sokkal többről szólnak ezek a kirándulások, mint csupán a múltról, a régi házakról, ruhákról, tárgyakról és sorscsapásokról.
Aki figyel, észreveheti, mennyi tanulságot, értéket mutat nekünk a múlt, amely a jövőnk záloga is!
Ezért szerveztük meg idén is a nemzetiségi kirándulásokat.
Auf dem ersten Blick, denkt man vielleicht, bei unseren deutschen nationalitäten Ausflügen geht es nur um die Vergangenheit. Aber bei unseren Besuchen, in den einst, von Ungarndeutschen bewohnten Dörfern, wie zum Beispiel in Tata, Solymár, Budakeszi und Etyek, geht es um viel mehr!
Die Vergangenheit kennenzulernen, ist unvermeindlich der Teil unserer Gegenwart und unserer Zukunft.
Es ist für viele nicht selbstverständlich zu verstehen, warum diese Gemeinden ungarndeutsche Orte waren.
Nicht einmal für viele Erwachsene!
Die Ansiedlungen aus deutschen Gebieten vor mehr als 300 Jahren, ist ein wichtiger Teil der ungarischen Geschichte nach der 150jährigen Türkenherrschaft. So wie auch die gemeinsame Geschichte mit den Habsburgern. In Totis konnten unsere Schüler 300 Jahre in der Zeit “zurückreisen”.
In Edeck, in Wudigess und in Schaumar sehen und erfahren zu können, wie die Menschen früher lebten, zeigt uns das Beispiel, wie sehr sie die Arbeit und die umliegende Welt (die Natur und die Tiere) geehrt und geschätzt haben. Zu sehen, dass die Menschen damals unter viel schwierigeren Umständen nie aufgegeben haben, weitergekämpft haben und sogar ihr Leben verbessern konnten, ist wirklich beispielhaft.
Der Glaube – auch an uns selbst(!) – , der Fleiß, die harte Arbeit und Verantwortung zu übernehmen sind solche Grundwerte, die ein gutes Beispiel den jetztigen und den kommenden Generationen vorzeigen können.
Hilda, die uns durch Solymár führte, hat die Schüler am Ende darum gebeten, in ihren Herzen niemals Hass gegen andere Volksgruppen oder Nationalitäten Raum zu geben.
Wenn wir uns heutzutage umschauen, ist es eine der wichtigsten Botschaften! Wenn es doch endlich alle begreifen würden!
Wer gut zuhört, kann erkennen, wie viele lehrreiche und nützliche Erfahrungen die Vergangenheit für uns in sich trägt.Diese Erfahrungen bewusst zu machen, ist der Grundstein unserer Zukunft.
Aus diesem Grund haben wir wieder unsere nationalitäten Ausflüge organisiert.
Mit herzlichen Grüßen
Judit Glöckner
